|  Linz  |  Történet  |  Közlekedés  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Gasztronómia  |  Látnivalók  |  Galéria  |  Térkép  |

 

 

 
 
 
Történet

  Régészeti kutatások tanúsága szerint már a csiszolt k?korban is éltek emberek a város területen. Els? írásos emléke az i. sz. 4 századról való, amikor Lentia néven említik a mai Linz települését. A elnevezésb?l valószín?síthet?, hogy lakossága kelta ?sökkel rendelkezett.

  A középkorban, pontosabban a 700-as években a bajor királyság fennhatósága alá kerül, a birodalom keleti határterületévé válik. 799-ben már Linze a település neve. Bécshez hasonlóan a 13. században a Babenbergek szerzik meg a város irányítása fölötti hatalmat, majd 1489 és 1493 között rövid ideig a Római Birodalom királyi székhelyeke volt. 1490-ben már tartományi f?városi rangot nyert el. I. Maximilian további kiváltságokat adományoz a városnak, 1497. március 3. hídépítési jogot ad a linzieknek. Ez  azért jelent?s, mert a linzi a harmadik híd volt, ami a Duna fölött átívelt, így nagy megtiszteltetésnek számított.


A Neuer Dom ólomüveg ablakai (Flickr by dugspr)

  Az ipari fellendülés a 17. században kezd?dik meg, amikor textilgyár települ a városba. A Linz jeleskedik a technológia meghonosításában, Ausztria els? lóvasútjának (amely a kontinensen az els? lóvasút volt) egyik állomása itt épült. A part menti fekvés ideális lehet?séget kínál kiköt? megnyitásának, 1842-ben pedig már fejl?dni kezd területén a hajóipar is, megalakul az els? hajógyár, s a XIX. század közepét?l megjelenik a g?zhajózás a Dunán. A meghonosodó, s egyre növekv? ipari termelésnek köszönhet?en Linz városa rohamos fejl?désnek indul, s hamarosan Ausztria meghatározó településévé növi ki magát. Ezt a tényt támasztja alá, hogy a lóvasutat már 1897-ben elektromos villamosok váltják fel, s a pöstlingei útvonalon közleked? vonat a legmeredekebb adhéziós vasútnak számított.

A Pöstlingberg temploma (Flickr by Reedcat)

1938-ban a nacionalizmus korszakában a városban fejlett ipari és közigazgatási központot építettek ki. A hitleri uralom idején a város fontos szerepet töltött be a Német Birodalom életében, hiszen Hitler ide tervezte a világ legnagyobb M?vészeti és Festészeti Galériáját. A várost egyfajta német Budapestté akarta tenni. Az ipar túlnyomó részének köszönhet?en Linz szürke ipari várossá vált. Az így kialakult városképen csak nemrég tudott változtatni, amikor is több rendezvénynek színhelyéül szolgált. Ma itt rendezik az Ars Elektronicát, s több kulturális intézménynek is otthont ad. A város 2009-ben Európa kulturális f?városa lesz.
 

  A h?si halottak emlékm?ve (Flickr by dugspr)


 
 
 
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Linz