|  Linz  |  Történet  |  Közlekedés  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Gasztronómia  |  Látnivalók  |  Galéria  |  Térkép  |

 

 

 
 
 
Történet

  Régészeti kutatások tanúsága szerint már a csiszolt kőkorban is éltek emberek a város területen. Első írásos emléke az i. sz. 4 századról való, amikor Lentia néven említik a mai Linz települését. A elnevezésből valószínűsíthető, hogy lakossága kelta ősökkel rendelkezett.

  A középkorban, pontosabban a 700-as években a bajor királyság fennhatósága alá kerül, a birodalom keleti határterületévé válik. 799-ben már Linze a település neve. Bécshez hasonlóan a 13. században a Babenbergek szerzik meg a város irányítása fölötti hatalmat, majd 1489 és 1493 között rövid ideig a Római Birodalom királyi székhelyeke volt. 1490-ben már tartományi fővárosi rangot nyert el. I. Maximilian további kiváltságokat adományoz a városnak, 1497. március 3. hídépítési jogot ad a linzieknek. Ez  azért jelentős, mert a linzi a harmadik híd volt, ami a Duna fölött átívelt, így nagy megtiszteltetésnek számított.


A Neuer Dom ólomüveg ablakai (Flickr by dugspr)

  Az ipari fellendülés a 17. században kezdődik meg, amikor textilgyár települ a városba. A Linz jeleskedik a technológia meghonosításában, Ausztria első lóvasútjának (amely a kontinensen az első lóvasút volt) egyik állomása itt épült. A part menti fekvés ideális lehetőséget kínál kikötő megnyitásának, 1842-ben pedig már fejlődni kezd területén a hajóipar is, megalakul az első hajógyár, s a XIX. század közepétől megjelenik a gőzhajózás a Dunán. A meghonosodó, s egyre növekvő ipari termelésnek köszönhetően Linz városa rohamos fejlődésnek indul, s hamarosan Ausztria meghatározó településévé növi ki magát. Ezt a tényt támasztja alá, hogy a lóvasutat már 1897-ben elektromos villamosok váltják fel, s a pöstlingei útvonalon közlekedő vonat a legmeredekebb adhéziós vasútnak számított.

A Pöstlingberg temploma (Flickr by Reedcat)

1938-ban a nacionalizmus korszakában a városban fejlett ipari és közigazgatási központot építettek ki. A hitleri uralom idején a város fontos szerepet töltött be a Német Birodalom életében, hiszen Hitler ide tervezte a világ legnagyobb Művészeti és Festészeti Galériáját. A várost egyfajta német Budapestté akarta tenni. Az ipar túlnyomó részének köszönhetően Linz szürke ipari várossá vált. Az így kialakult városképen csak nemrég tudott változtatni, amikor is több rendezvénynek színhelyéül szolgált. Ma itt rendezik az Ars Elektronicát, s több kulturális intézménynek is otthont ad. A város 2009-ben Európa kulturális fővárosa lesz.
 

  A hősi halottak emlékműve (Flickr by dugspr)


 
 
 
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Linz