Főtér:
 
A város szívében elhelyezkedő Hauptplatz közvetlenül a Duna mellett helyezkedik el. A 220 méter hosszú és 60 méter széles tér közepén található a Szentháromság-szobor. Magán a területen 1200 óta nemigen történtek nagyobb átalakítások, csak apróbb felújítások. A területet körülölelő házak reneszánsz és a barokk stílusban épültek, s e zárt tér Európa egyik legnagyobbjának számít. A zártságot csak a Duna látványa oldja fel, mely mintegy megtöri a "doboz" hatást.

Linz főtere (Flickr by Kakadu)
 
A tér központjában helyet foglaló szobrot 1716-ban emelték, melyet szoktak pestisoszlopként is emlegetni. A 26 méter magas oszlop tetején aranyozott alakok találhatóak. A tér másik nevezetessége a Városháza, mely keleti oldalán magasodik. A Hauptplatz-zal ellentétben 1659-ben átalakították. A keleti oldal épületei mellett érdemes megtekinteni a nyugati oldalon épített Freichtingerhaus-t, melynek barokk homlokzata és árkádos udvara vonzza a kíváncsi tekinteteket. Az északnyugati sarok fő látványossága a Neue Galeriea, amiben múlt századbeli közép-európai festők alkotásai találhatók meg.

Alter Dom:

Linz legnagyobb temploma barokk stílusban épült 1669 -1678 között, s fontos funkciót töltött be a környék vallási életében. Az 1909-ig püspöki templomnak számító épület még mindig nagy hatást gyakorol az ide látogató turistákra.

A dóm szószéke (Flickr by dugspr)
 
A két robosztus, égbenyúló torony  között St. Ignatius szobra csodálható meg. A templomba lépve azonnal feltűnik a gazdagon díszitettség. Az építmény másik ellentétes hangulatot árasztó része a szószék sötét tónusa, melynek szintén kiemelő hatása van. Az épületen belül érdemes még megtekinteni az orgonát, illetve a kórust is.
 

Az Alter Dom kívül (Flickr by dugspr)	...és belül (Flickr by dugspr)

Az alter Dom funkcióját 1909-ben átvevő épület építését 1862-ben kezdték meg, Vinzens Satz építész vezetésével.   A gigantikus terveknek megfelelően az építkezés hosszú évtizedeket vett igénybe, s teljes befejezés időpontja csak 1924-ben érkezett el, amikor már végleges pompájában lett megcsodálható Ausztria második legmagasabb temploma, melynek tornya 134 méter magas. Belső megjelenésének fő nevezetességei a festett üvegek, melyek megtekintése mindenképpen ajánlott az érdeklődőknek.

A Neuer Dom (Flickr by dugspr)

 
Nibelungok hídja:

A Duna fölött átívelő hidak egyike, többször hangulatos rendezvények színhelyéül szolgál. Látogatásunk során érdemes megtekinteni esti kivilágításban, amikor a folyó sötét kékjében visszatükröződnek a lámpák aprócska fényei. Ekkor nemcsak maga a híd, hanem a környezete is lenyűgöző látványt nyújt.

 
A Nibelungok hídja (Flickr by maqrolino)


Brucknerhaus:

A város egyik koncert és konferenciaközpontja, melyet 1973-ban nyitottak meg.1974 óta a Brucknerfest színhelyéül szolgál. Jelentőségét hangsúlyozza, hogy 2005-ben 170 ezer látogatót fogadott, ami igen elismerésre méltó adat.

A Brucknerhaus (Flickr by qiqapat84)

Landhaus:
 
A tartományi székház vagy tartományi parlament néven is emlegetett épület a 16. századból származik, s a reneszánsz hangulatát idézi fel. Látogatásunk során mindenképpen nézzük meg a belső udvart, illetve az önmagában is nevezetességnek számító Planetenbrunnent, amely a ptolemaioszi rendszer hét bolygóját találhatjuk meg. Az északi szárnyat a város egyik legkitűnőbb reneszánsz építményének is nevezik.

A Megyeháza tornya (Flickr by dugspr)

A többször átalakított toronyszerkezeten ma vörösréz toronysisakot lelhetünk fel. A Landhaus ma a tartomány egyik legfontosabb közigazgatási központjának számít, hiszen itt tartja üléseit a felső-ausztriai kormány. Az épületegyüttes mellett közvetlenül a Minorita templom megkapó épülete nyúlik az ég felé.

Stadtpfarrkirche:

A háromhajós katolikus bazilika a 13. században épült, s ezzel Felső-Ausztria, s egyben Linz városának egyik legrégebbi temploma. Az épületet a 17. században alakították át, mely során a templom berendezését barokk stílusúra cserélték le. A templom ma is megcsodálható állapotáig még több változtatás következett be. Matthias Ludwig és Johann Kaspar Modler tervei alapján létrejövő főoltár csak viszonylag későn 1771-ben nyerte el mai formáját. A főoltárhoz kapcsolódóan érdekességként említhető meg, hogy a városhoz rengeteg szállal kötődő III. Frigyes szíve a mai napig az építmény alatt található meg.

A Stadtpfarrkirche főoltára (Flickr by dugspr)

A templom megtekintése során mindenképpen áldozzunk időt a főoltár csodálatos központi festményének részletes tanulmányozására is, mely Carl von Resfeld munkája. A kiemelkedő alkotások sorát tovább bővíti az 1860-ban festett Floriani-oltár festménye, mely a 1694-es linzi városképet idézi fel. A Stadtpfarrkirche orgonáján olyan hírességek is játszottak, mint a város életében meghatározó Bruckner orgonaművész.
 
Ursulinenkirche:

Az 1736 és 1772 között épült Ursulinenkirche a későbarokk hangulatát árasztja. A homlokzaton azonnal feltűnik a két zömök torony, mely meghatározza a templom látképét.

Az Ursulinenkirche tornyai (Flickr by dugspr)

A belső kialakítás leglátványosabb eleme a Bartolomeo Altomonte által festett oltárkép. A belső tér központi elemének számító főoltár Johann Matthias Krinner alkotásaként 1741-ben készült el. A főoltár ékének számító festmény 1738-40-ből származik, s Martiono Altomonte munkáját dicséri. Az mű közepén a templom védőszentjét Mihály arkangyalt láthatjuk. A kép előterében pedig Gabriel és Rafael arkangyalok alakjai tűnek fel.

Az Ursulinenkirche oltára (Flickr by dugspr)

A mai épület funkciója jelentősen bővült 1985-ben. A korábbi Orsolya rendi apátsági templom ma már művészeti kiállítások és koncertek színhelyéül is szolgál. Az építmény alagsorában pedig pinceszínház működik.

 
Karmelitenkirche:

Az Orsolya-templomtól nem messze található a Karmelita templom. Az épület egy régebbi Isten háza helyén épült, s építését 1690-ben kezdték meg és egészen 1726-ig tartott. Az építményt a bécsi Josefskirche épülete ihlette. A gazdag barokk díszítés Carlone és Paolo d’Allio műve.

A Karmelitenkirche barokk beltere (Flickr by dugspr)

A Karmelitenkirche ékének számít Szűz Mária és féjre Józsefnek a szobra, a motívum továbbgyűrűzik a főoltárképre, ahol a szent család látható. A festmény Martino Altomonte munkája. A gazdag díszítettség a szószéknél is megjelenik, ami szintén aranyozott felületet kapott. Így a főoltár és a szószék egyértelműen kiemelkedik a hófehér falak közül.

Pöstlingberg:

A Pöstlingberg Linz városa fölé magasodik. A fákkal sűrűn övezett kis templom fehérje kitűnik a búja zöld lombok közül. A Wallfahrtkirche illetve a hegy vallási vonatkozású története 1716-ra nyúlik vissza. 1720-ban épül a csúcson az első kis kápolna, majd az épület 1730-ban tovább bővül egy már nagyobb kőalapokkal rendelkező épülettel. A végleges építmény előkészületi munkái 1742-ben kezdődnek meg. Az építkezések 1748. december 9. ünnepélyes felavatással zárultak. A balsors azonban nem kerülte el, kétszer is jelentősebb károk érték. Az első eset 1919. május 17. történt, s okozója egy villám volt. Másodszor a tető és a tornyok teljes pusztulását okozó forrasztólámpa által okozott tűz lángjai 1963. május 13. csaptak fel az ég felé. Mindkét esett után jelentős renoválásra volt szükség. A Wallfahrtkirche a mai napig Linz egyik legnépszerűbb turista célpontjának számít, ahova minden évben ezrek érkeznek. A templom mellett több épület is szolgája az ide érkező turistákat. 1747-ben épült ezen a területen az első vendégház, amely a kirándulókat fogadta.

A Pöstlingberg (Flickr by Kakadu)

A területi elhelyezkedés miatt a hegy  stratégiai fontosságú helyen magasodik. Így hosszú évek óta katonai épületekkel is találkozhatunk itt. Bár 1809 előtt még nem álltak itt katonai objektumok, de a Franciaországgal vívott háború következményeként erőd építését kezdték meg. A Pöstlingberg a második Világháború éveiben is legalább ilyen fontos szerepet játszott, hiszen tetején a különleges posta épületet rendeztek be, mely segítségével gyors információ küldés és fogadás volt lehetséges.